Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas színész, manapság leginkább Tóth Jánosként ismeri mindenki, de számtalan legendás filmjéből az egész ország csukott szemmel tud idézni. Scherer Péterrel Kapa és Pepe karakterének is köszönhetően már-már elválaszthatatlan párost alkotnak a képernyőn és a színpadon is. Minden vele készült interjú elején elmondta, hogy ő bizony focista akart lenni gyerekkorában, így egyből gondoltam, hogy a futball világa sem áll messze tőle. Amikor pedig kiderült, hogy még Real Madrid-szurkoló is, rögtön ostrom alá vettem a leveleimmel. Zolival legalább két órán át beszélgettem, így bőven volt idő átrágni a Real Madridot érintő aktuális kérdéseket, Zidane és Cristiano Ronaldo szerepét, a pénz irányította futballvilágot, és persze azt is, hogy hamarosan két Oscar-díjat is átvehet majd, de persze csak azután, hogy egy BL-döntőben befejelte a maga gólját…

(Az interjú az utolsó spanyol bajnoki forduló előtt készült – a szerk.).

Gyerekként focista szerettél volna lenni, aztán megpróbáltad, és mindössze egy edzésen vettél részt a Fradinál, miért?

„Amikor felkerültem Budapestre a tanulás miatt, akkor elmentem a Fradiba egy edzésre, aztán a végén mondta az edző, hogy vár a következőn is, de én úgy éreztem, hogy nem vagyok azon a szinten, mint a többiek. Persze szerettem volna a Ferencvárosban meg a válogatottban is játszani, de a képességem és a céljaim között egy olyan hidat kellett volna építeni, amit lehetetlen lett volna megtenni.”

Soha nem bántad meg ezt a döntésed?

„Nem. Egy jó darabig fociztam hobbi szinten, de nagyon hamar szétment a térdem, elszakadt a keresztszalagom, levált a porc is, sokáig problémám volt vele, még aztán teniszeztem egy kicsit, de most már inkább a pingpong a sportom.”

Miért akartál akkor focista lenni, volt példaképed a pályáról?

„Már gyerekként is nagyon szerettem a focit, ötödik osztálytól ráadásul olyan tornatanár foglalkozott velünk, aki fociőrült volt, ő erősítette ezt meg. Nekem nem volt ilyesféle családi inspirációm, a Fradit persze szerettem, de valószínűleg úgy születik az ember, hogy kedveli ezt a sportágat.”

Mi az első igazán jó focis élményed?

„Az 1966-os magyar – brazil mérkőzés, az első igazi jó élményem, de apám szerint Puskásékhoz képest az már egy jóval gyengébb generáció volt, nekem természetesen az volt a hatalmas csapat.”

Nemcsák Károly, Lukács Sándor és Thuróczy Szabolcs is tudott párhuzamot vonni a színházi szakmája és a futball között. Te látsz közös pontot?

„Ha van közös a két dologban, akkor az mindenképpen a csapatjáték. Amit én még fontosnak tartok a színházban és a sportban is, az a koncentráció. Nekünk, színészeknek este héttől megvan az az egy feladat, amire koncentrálni kell. A játékosoknak pedig ez mindig az adott mérkőzés. Ez a legnehezebb, hiszen nincs erre egy előre megírt program, mert akkor minden csapat, minden mérkőzésén jól játszana. Ezért nagyon fontos a koncentráció, ilyen még az előadás előtti felkészülési időszak, ami a játékosoknak az edzés a meccsek előtt, vagy egy edzőtábor a világbajnokság előtt.”

Neked ennyi tapasztalattal és előadással a hátad mögött egyszerűbb már hétről hétre a megfelelő időpontban megtalálni a fókuszt, vagy ellenkezőleg, egyre nehezebb?

„Sok összetevője van ennek. Függ az előadástól, a szereptől, a próbafolyamattól. Mindenre ugyanúgy kellene felkészülni, de abban is biztos vagyok, hogy a Real Madrid a bajnokság második fordulójában nem úgy készül az Osasuna ellen, mint most a Juventus ellen a BL-döntőre. Nyilván mindkét meccsen nyerni akarnak, de azért máshogy mennek ki a pályára.”

Itthon a Fradiért szorítasz, jársz még ki meccsekre?

„Néha igen; ebben az évben még az Újpest ellen kimegyek. Kint voltam a BL-selejtezőn, ami nagyon fájdalmas este volt, csak fogtam a fejem és nem hittem el, amit látok. Azt érzem, hogy ez az év arra a kudarcra ment rá.”

A külföldi csapatok közül melyik a kedvenced?

„Nagyon szeretem az Arsenalt, a Real Madridot és a Romát is. Minden országból van egy csapatom, Németországból a Dortmund – még Klopp idejében szerettem meg, amikor az őszinte, nyílt támadófocit játszották, végigdarálták a meccset és sportszerűek voltak, de most persze minden tisztességes magyar szurkoló Dárdai miatt a Hertha sikereiért szorít.”

A Real Madridról még beszélünk, de a többi csapat miért fogott meg?

„Az Arsenal Henry játéka miatt, az egy nagyon jó csapat volt, Pires, Bergkamp… Én mindig azokat a meccseket szerettem, ahol nyílt a játék, inkább legyen egy mérkőzés 6-4, mint 1-0… A Romát egy olasz kollégám miatt kedveltem csak meg, de ők az utolsók az én listámon. Az olasz foci annyira nem az én világom, fantasztikus a taktikai fegyelem, de inkább a szép játék domináljon.”

Hogy került képbe a Királyi Gárda?

„Igazából én mindig is szerettem ezt a csapatot, de nem volt olyan szoros a kapcsolatom vele. Tulajdonképpen Kornél fiam – aki nagy Cristiano Ronaldo-szurkoló – hozott minket közelebb egymáshoz. Már a Manchesterben is nagyon szerette őt, aztán nem volt kérdés, hogy a Real Madridba is követi. Nekem Spanyolországban még a Getafe a csapatom. De igazán én a jó focit, a szép focit szeretem, ha a kedvenc csapatom kikap, de azt nagyszerű meccsen, akkor nem kelek fel rossz szájízzel a tévé elől. Nem boldog olyankor az ember, de talán könnyebb feldolgozni. Persze, ha most a Real Madrid nagyon gyenge játékkal 1-0-ra nyer a BL-döntőben, az is teljesen jó lesz…”

Számodra ki az igazán jó focista?

„Bergkamp, Henry, Cristiano Ronaldo. Hátul Beckenbauer, Maldini. Azokat szeretem, akik játsszák a focit, akik elegánsak.”

Az Atlético Madrid keménylegényeiről, verőlegényeiről mit gondolsz?


„Bár ebben az évben kicsit finomodott már a játékuk, de nem szeretem őket. Az Atleti olyan csapat lett, mint amilyen játékos Simeone volt. Tahó, gyökér. Azonban azt sem szabad vitatni, hogy az Atlético szerepe nagyon megnőtt az elmúlt években a spanyol ligában és Európában is, és ez persze Simeonénak köszönhető.”

Mi a véleményed az itthon kialakult Puskás-kultuszról?

„Ilyen távoli múltra nem lehet építkezni. Nyilván nem kell elfelejteni azt a nagyszerű generációt, azt a nagyszerű csapatot, de ebből mi már csak a megmaradt felvételeket láttuk és persze olvastunk a legendáról. Más volt akkor a foci, de amikor ő a Realba került, harmincegy éves volt, súlyfölösleggel küzdött, és mindezek után, amit letett az asztalra, az felfoghatatlan, hatalmas teljesítmény.”

Sajnos azonban az itthoni közegre ez jelenleg nem sok hatással van…

„Igen, inkább most a jelenből kellene kihozni mindent, egy jó csapatot, de valami nagyon nincs jól… Fogalmam sincs igazából, hogy mi a gond, van egy Magyarországon szorosnak mondott bajnoki véghajrá, és talán nincs háromezres az átlag nézőszám… Ez azt jelenti, hogy valami nagyon el van rontva és ezen még az Eb-szereplés és a Puskás-kultusz sem tud javítani.”

Akkor mindezek miatt kötődnek inkább a mai fiatalok a külföldi klubokhoz?

„Több olyan korosztály is van, aki már elveszítette a magyar labdarúgásba vetett hitét, és ezért választott egy külföldi csapatot is. Nyilván nem fogok egy Eb-n a spanyoloknak szurkolni, ha mi is ott vagyunk, még akkor sem, ha ezerszer jobb játékosaik vannak. Bennem megfér az, hogy van ennyi csapatom. Drukkolok persze, hogy ne kerüljenek egymással szembe, maximum a döntőben.”

Hónapok alatt sikerült egyeztetnünk egy időpontot erre az interjúra is, hiszen rengeteg elfoglaltságod, munkád van. Hogy jut időd mindemellett a focival is foglalkozni?

„Az előadások mindig a legrosszabb időpontban vannak, el is fogok menni a FIFA-hoz, hogy beszéljek velük, módosítani kellene a meccsek időpontjait… Nincs sok időm, sokszor csak a második félidőt látom, olyan is van, hogy előadás után a legközelebbi helyre beülök, ahol lehet nézni a meccseket.”

Milyen vagy egy-egy mérkőzés közben? Ideges és káromkodós?

„Ma már nem vesztem el a fejem, nem borulok ki. Rosszkedvet, keserűséget tud inkább okozni. Igyekszem úgy kezelni ezt, hogy ez egy fantasztikusan jó játék. Persze iszonyatosan rossz lenne, ha most a Madrid elveszítené a BL-döntőt…”

A Santiago Bernabéuról milyen emlékeid vannak?

„Egy Getafe elleni bajnoki meccsen voltam, talán négy éve. A fiam születésnapján mentünk ki. Hétkor kezdődött a meccs, „csupán” 79.000 ember volt kint, és semmi tülekedés, nyomorgás nem volt, bennem ez maradt meg igazán. Itthon már 10.000 embernél figyelmeztetnek, hogy két-három órával a kezdés előtt érjünk ki. Ezek pici dolgok, de nagyon fontosak. A lefújás után pedig még ott maradtunk a Bernabéuban, képeket csináltunk, aztán olyan tizenöt perc múlva a biztonságiak szóltak ránk, hogy jó lenne lassan kifáradni. Ráadásul a Getafe vezetett 1-0-ra, az volt bennem, hogy megőrülök, ha pont ott és akkor döntetlent játszunk vagy kikapunk, de szerencsére aztán 4-1-re nyertünk. A mostani Atlético elleni elődöntőre is terveztünk egy túrát, de persze előadásom volt, így nem jött össze.”

Mi a véleményed a Morata – Benzema párharcról? Kit kellene a kezdőbe tennie Zidane-nak?

“Lehet erről vitatkozni, de egyik játékost sem ismerjük igazán. Azt nem gondolom, hogy Benzema csak azért játszik, mert francia, ilyen magas szinten ez elképzelhetetlen. Én nagyon sajnálnám, ha elmenne Morata, de ha megy, azt is megértem. Ő kezdő akar lenni, és számos olyan csapat van, ahova beférne, és itt most nem közepes csapatokról beszélek.”

Sokan azt mondják, hogy a Real „B” jobb, mint a gálacsapat. A „B”-ben Asensio, James, L. Vázquez, Morata, Nacho és Kovacic kap lehetőséget…

„Az lenne beteg dolog, ha ezek a játékosok úgy ülnének a kispadon, hogy jól érzik magukat és azon gondolkodnak, hogy de jó lenne, ha éppen be se állnának… Az ilyen játékostól szabadulni kell. Az a nagy feladat, – és itt ismét Zidane szerepe a döntő – hogy ezt el kell fogadtatni a játékosokkal, hogy az adott meccsen éppen mi a legjobb felállás. Az is fontos, hogy a legtöbben elfogadják a szerepüket és minden lehetőséget kihasználnak, bizonyítanak, amikor erre kapnak pár percet vagy egy egész meccset. Persze ez alkat kérdése is, van, aki inkább a Realban második a posztján, ahelyett, hogy elmenjen a Valenciába kezdőnek. Persze ilyenkor valószínűleg azt is tudod, hogy a Sevillával vagy a Valenciával nem kerülsz a BL-döntő közelébe se.”

James nálad befér a kezdőbe?

„James külön téma, mert ő meg talán már kicsit görcsössé vált, túlságosan bizonyítani akart, miután sokat mellőzték őt. Nagyon sok minden függ a személyiségedtől, az intelligenciától, hogy bizonyos helyzetekre miként reagálsz. Nem tudom, hogy jobb lenne-e vele hosszútávon a csapat, de már szinte biztos, hogy eligazol. Nekem Modric például nagy tévedésem volt. Amikor leigazoltuk, akkor azt mondtam, hogy ő nem Real-szintű. Azóta pedig látjuk, hogy mit tud. Nagyszerű középpályás, ahogy Kroos is az.”

Cristiano Ronaldót kedveled?

„Nem kérdés, hogy ő világklasszis. Elég csak a Real Madridos korszakát, a góljai számát megnézni. Jobban bírom persze a kicsit szerényebb embereket. Most már neki is van mire szerénynek lenni… Persze fogalmam sincs, hogy ő milyen a magánéletben. A gólörömökben tényleg lehetne kicsit szerényebb.”


Akkor, ha egy játékos csendre inti a közönséget az már neked sok?

„Azt még bírom, az teljesen belefér. Nagyon sokat kapnak az ellenfél szurkolóitól az egész meccsen. Azt nem látom olyan durvának.”

Messi vagy Cristiano Ronaldo, ki kapja az Aranylabdát?

„Mindig megy a vita, hogy ki a jobb, ki nyeri az Aranylabdát. Most éppen Buffon is képben van még, bár nem értem, hogy lehet összehasonlítani egy kapus teljesítményét C. Ronaldóéval. Valahol olvastam egy cikket, ahol azt írta a szerző, hogy reménykedik a Juve BL-győzelmében, mert akkor az olasz kapus kapja majd a díjat – ezt én nem szeretném. Elég sokat lökne Cristiano újabb elismerésén egy mesterhármas a döntőben…”

Akkor nálad Ronaldo a jobb?

„Messi és Cristiano is zseni. De a portugál valószínűleg nem volt olyan született tehetség, mint Messi. Ronaldo az akarnokságával, akaraterejével került ilyen szintre. Persze neki sincs gond az önbizalmával, de nagy dolog, hogy be tud állni mögé az egész csapat, az egész stáb.”

Egy meccs van már csak hátra a bajnokságból, szerinted végre bajnok lesz a Real, nem hibázik a Málaga ellen?

„Elég keserű pirula lenne, ha a Málaga ellen kikapnánk. De nem látok erre reális esélyt, ezt innen már nem rontjuk el. A bajnokság megnyerésében biztosabb vagyok, mint a BL-győzelemben.”

A Bajnokok Ligája döntőjébe az Atlético Madrid ellen vezetett az út. A Real Madrid szerintem sokat köszönhetett a lélektani előnyének…

„Azért amikor a Ramos még korábban befejelte az egyenlítő gólt a BL-döntőben, az is alakulhatott volna másképp. A mostani párharc előtt bennem ezért az volt, hogy ez iszonyatosan nehéz lesz. Nem örültem neki, hogy őket kaptuk. Az elmúlt években mindig mi nyertünk, mi jöttünk ki jobban az ellenük lejátszott BL-csatákból, és egyszer minden sorozat megszakad. Nagyon reménykedtem, hogy ez a sorozat nem ebben a szezonban szakad majd meg. Nehéz lehet függetleníteni magad az elmúlt évek, elmúlt hetek eseményeitől, de a visszavágón most megmutatta az Atleti, hogy azért ők nem foglalkoznak ezekkel a dolgokkal.”

Én a Real Madridon olyan nyugodtságot, önbizalmat láttam a visszavágón még 0-2 után is, hogy nem féltem a kieséstől…

„Ha kaptunk volna még egy gólt, az még drámaibb lett volna. Zidane-nak nagy szerepe volt ebben is, hogy meg tudta nyugtatni a játékosait, senki nem ijedt meg, nem kapkodtak. Nem látszott semmi ilyesmi a játékosokon. Nagyon jellemző erre a Realra, hogy csapatként küzd. Ebben a szezonban ez kiemelkedő náluk. Ez egy igazán titokzatos dolog, hiszen ezen a szinten már nem a labdakezelés, a pontos passzok a kérdésesek, ezeket mind tudják. Van valami más a levegőben most Madridban, ami viszi előre a játékosokat, amiről Zidane is beszélhet az öltözőben a meccs előtt. Két olyan mondat elég lehet tőle, ami megérinti Ramosékat, ami után úgy érzik, hogy kaptak egy nagyon fontos dolgot, aztán kimennek és megnyerik a meccset. Ezek az emberi dolgok a döntőek.”

Mi a helyzet a júniusi BL-döntővel, ott milyen esélyeket adsz a csapatnak a Juventus ellen?

„Én azt mondom, hogy a Real esélyesebb, de nem sokkal. Más focit játszó csapatok találkoznak. Nagy kérdés, hogy az olaszok védelmével mit kezdünk. Persze belőlem az elfogultság és a vágy is beszél, amikor azt mondom, hogy esélyesebb a Real Madrid.”


Címvédés még nem volt a BL-ben…

„Nem hiszem, hogy ez okoz bármilyen zavart a játékosok fejében. Meg kell nyerni, de rengeteg összetevője van a dolognak, szoros mérkőzés lesz, remélem Real Madrid győzelemmel.”

Cardiffban lesz a döntő, Bale valószínűleg felépül, szerinted helye van a csapatban, vagy jobb ez a gárda Iscóval?

„Az Atlético ellen is Isco és Modric volt a legjobb. Gyönyörűen játszanak. Benzema is nagyon szépen csinálta az alapvonalnál, de NB III-ban már egy perccel a megmozdulása után lecserélnék a védőket… Szóval nálam Isco és Modric helye megkérdőjelezhetetlen a kezdőben a döntőben is. A spanyol nem sértődött meg, amikor csak csere volt a szezon döntő részében, aminek az az eredménye, hogy most nem egy vérig sértett, tehetetlen játékost kell figyelnünk a padon, hanem egy magabiztos, kiválóan játszó Iscót. Ebben szintén szerepe van Zidane-nak és persze a játékos jó hozzáállásának, személyiségének.”

Akkor úgy gondolod, hogy Zidane-nak döntő szerepe van a sikerekben?

„Itt már nem is a szakmai tudás számít, hiszen aki ilyen magas szintre eljut, az tisztában van a labdarúgás minden fortélyával. Sokkal inkább az döntő, hogy miként bánik a játékosokkal, hogy tartja tűzben a kispadra kerülőket, ez lehet a legnehezebb feladat, amit Zidane nagyon jól kezel. Van úgy, hogy nyolc-kilenc játékost cserél meg a kezdőben, utána pedig az újságok azt írják, hogy a Real Madrid „B” csapatát még nehezebb is megverni. Valamit nagyon tud Zidane, ráadásul nem lehet semmiféle negatív dologról olvasni az öltözővel kapcsolatban, ez is nagyon fontos. Nem szűrődnek ki olyan dolgok, amik negatív hatással lehetnek a csapatra.”

Ha kell, akkor ő Cristiano Ronaldót is a padra ülteti…

„Igen, Zidane szerintem nem olyan ember, akihez nem lehet szólni. Vele meg lehet beszélni mindent. C. Ronaldóval is megbeszélte a pihentetését, azért van most ilyen jó formában, miközben több héten át nem lépett pályára a ligában idegenbeli meccsen. A focihoz ész is kell, ha pedig jók az érveid és meggyőző vagy, akkor a játékosod is követni fog, és elfogad.”

Érdekes, hogy az ész fontosságát említed, mert azért Zidane-nak is volt egy emlékezetes mozdulata Materazzi ellenében…

„Zidane is olyan játékos volt, akiben könnyen felment a pumpa. De maradjunk annyiban, hogy ha én rakok össze egy csapatot, akkor nincs olyan méretű keret, ahová Materazzi beférne. Ha négyszáz emberből állna a keret, ő még akkor is bőven körön kívül maradna, de azt is el kell mondanom, hogy Pepének is nagyot kellene harcolnia azért, hogy bekerüljön a csapatomba…”

Zidane hatalmas tiszteletnek örvend, ami például Benítez felé nem volt meg a játékosoktól…

„Igen, nyilván könnyű felnézni egy olyan emberre, aki világbajnok, Eb-t nyert, BL-győztes, Aranylabdás. Beníteznél pedig már valami a kezdetek kezdetén elromlott. Egy rossz mondat, egy összetűzés, rosszul kezdődött minden. Nem tudhatjuk a pontos okokat.”

A francia mester már nyert egy BL-t edzőként, ami még Mourinhónak is nagy falat volt a Madrid élén. A portugálról mit gondolsz?

„Mourinho Intere tiszteletet érdemel, véletlenül nem lehet BL-t nyerni, de azt éreztem velük kapcsolatban, hogy az egy nagyon hervadt csapat. Azt a focit én nagyon utáltam. Badarság lenne azt mondani, hogy ő nem jó edző. Ilyen eredménysorral nyilván nem átlagképességű edző, de nem láttam még azt a focit a csapataitól, ami az én szívem csücske. Megnézném, hogy egy gyengébb keretből mit hoz ki, mit csinálna egy Osasunával, Hull City-vel. Persze ki tudja, hogy abból az Interből más edző, mit hozott volna ki. Ha most az Európa Liga döntőjében kikap a Manchester edzőjeként, akkor jövőre nincs BL, úgy már ez egy nagyon gyenge év lenne számára, még ki is rúghatják.”

Mi véleményed a Real Madrid vezetéséről, Péreznek azért voltak érthetetlen döntései, számára talán első a pénz, a bevételek. Volt egy galaktikus időszak is…


„A galaktikus Real Madrid azért volt egy csoda, mert abból csapatot kellett csinálni. Ott azért volt néhány nagy arc. Voltak olyan játékosok, akik miatt a bejáratot át kellett alakítani, hogy az arcuk beférjen. Tehát az önbizalommal nem volt hiány, és ezt kellett csapattá kovácsolni. Persze nagy üzlet a labdarúgás. Nem mindegy, hogy hányadik helyen végezel a bajnokságban, főleg nem mindegy, hogy kiesel-e vagy a bajnoki címért harcolsz. De alapvetően ez egy játék. Ha megöli a pénz, akkor nagy a baj.”

Már megölte?

„Van, mikor úgy érzem. Nem szeretem az alattomosságot, nem szeretem azt, ha valaki egy tüsszentéstől összeesik, aztán tizennyolcat fordul a földön. Mindez nagyon sokat ront a játékon. Azon kívül, hogy nyer a csapatod, ennek a játéknak még valamit adnia kell a szurkolóknak. Ilyen a férfias küzdelem, a tisztesség. Én nagyon rühelltem, amikor Maradona beütötte azt a gólt a kezével. Azt mondják ugye, hogy Isten fogta a kezét, hát én nem láttam… Klose ilyen szempontból a tisztessége miatt az egyik kedvenc játékosom. A fair play minden sport alapja, és ez kiveszendőben van. Sokkal jobban büntetném az alattomosságot. Olyan nincs, hogy én idegi alapon megharapok valakit. Ha ehhez hasonló dolgokért kétéves eltiltás járna, az legalább hatással lenne a későbbiekre. Mindenki kétszer meggondolná, hogy mit tesz.”

Ezek szerint nem szereted Suárezt…

„Hát nem, a másik játékos, akivel engem ki lehet kergetni a stadionból az Diego Costa. Rühellem őt is.”

Lassan egy egész csapatnyi általad nem igazán kedvelt játékos összejön…

„Suárez és Costa ilyenek, az előbb említett Materazzi, aztán egy korábbi olasz válogatott védő, Gentile, ő nagyon brutális volt. De Gattuso például nem tartozik közéjük, mert rajta soha nem éreztem, hogy alattomos és sunyi lenne. Őt mindig a szíve, az akarata vitte előre.”

Jól veszem ki a szavaidból, hogy támogatod a videóbíró bevezetését?

„Én nagyon mellette vagyok. Rengeteg olyan helyzet van, amit még lassítás alapján is nehéz megítélni, a játékvezetőnek pedig rögtön fújnia kell valamit. Még az alapvonalon álló bíróktól van kiütésem; ha legalább lenne a kezükben valami gép, vissza tudnák rögtön nézni az eseményeket, akkor talán még hasznuk is lenne. Ami a rögbiben megy, az már semmi ahhoz képest, ami egy szögletnél van a tizenhatoson belül. Nem szeretem, hogy nem partnerei a játékosok a bírónak. Beleszállnak páros lábbal az ellenfélbe, aztán még értetlenkednek, hogy miért kapnak lapot. Ez egy nagyon rossz irány. Húsz éve ez a fetrengés, színészkedés is elképzelhetetlen volt. Vicces volt az is, amikor az egyik bajnokin gólt lőtt a Barcelona, majd az ellenfél szurkolói előtt ünnepeltek, azok bedobtak valamit a pályára, és az összes játékos egyszerre esett össze…”


Ezek nem túl sportszerű cselekedetek…

„Nehéz meghatározni azt is, hogy mi az a csibészség, vagy meddig beszélünk csupán csibészségről. Ha én nem fizetem be az adómat, elkapnak és lesz retorziója. Nem úgy fogják fel, hogy milyen rafinált, ügyes próbálkozás volt ez tőlem. A fociban a videók alapján utólagosan is el lehetne tiltani a játékosokat, akik már bőven átlépik a csibészség határait.”

Visszatérve még egy pillanatra a gazdasági döntésekre, Beckham leigazolása is csak egy ilyen marketingfogás volt?

„Talán ebből a szempontból vele kezdődött el minden, ma már üzleti ágak épülnek ezekre a sztárokra. Ő nem véletlenül nem kapott Aranylabdát. Nagyon jó játékos volt, de nem világklasszis. Remekül használta ki a külső adottságait. Nem tudjuk, hogy manapság Cristiano Ronaldo mögött milyen stáb van, hány ember áll mögötte. Mert nem mindegy, hogy ezek az emberek mit mondanak, mit tanácsolnak, milyen hatással vannak rá. Elképesztő, hogy Ronaldo bemutatásán is micsoda show volt. Talán mindez tényleg Beckham miatt indult el.”

Florentino Pérez szereti ezeket az igazolásokat, lásd James Rodríguez, akinek érkezését szakmai szempont nem indokolta.

„Igen, manapság már azért is vesznek játékosokat nagy klubok, hogy ne egy másik klub, egy rivális kaparintsa meg őt, még akkor se, ha mondjuk éppen nincs rá szükség a keretben. A Bayern München is vesz azért játékost, hogy az ne a Dortmundban focizzon.”

Mi a véleményed az angol-spanyol párharcról, ha a bajnokságokat vetjük össze?

„Az nagyon elgondolkodtató, ha megnézzük az elmúlt éveket az EL-ben, BL-ben. Nem kevés spanyol csapat jutott el a döntőkig. Döbbenetes szám. Ráadásul voltak tisztán spanyol döntők is. Néha egy olasz, német, angol csapat odakerül, de mostanában ritka. A Premier League változatosabb, több bajnoki címre esélyes csapat van, míg a spanyoloknál ez a szám maximum kettő és fél. Hiszen a Barca és a Real mögött általában egy csapat szól még bele a kérdésekbe. Én persze jobban szeretem a spanyol focit. Kemény, harcos az angol bajnokság, de szebb a spanyolok játéka.”

Hamarosan jön a nyári átigazolási szezon, szerinted hol kellene erősíteni a csapaton?

„A védelem az érdekes kérdés. Pepe biztosan elmegy, Varane és Ramos jók, de azért szerintem kellene még egy ember Pepe helyére. Ez a csapat most egyébként nagyon egyben van, de korábban a középcsatár posztján nagyon el tudtam volna képzelni Ibrát, egy öt évvel fiatalabb verzióját. Neki egy új csapatba való beilleszkedéshez nagyjából öt másodperc kell. Szimpatikus volt, hogy ennyi idősen nem Kínába igazolt, hanem Angliába, ha nem Messi és Cristiano uralná az Aranylabda-szavazásokat, akkor már neki is lenne pár.”

A kapuskérdés is állandó téma, Keylor tényleg nem az a szint?

„Nem egy Neuer, de nincs bajom vele. Az elmúlt meccseken pedig jól védett, az Atlético ellen is volt fontos védése. De Gea érkezése a legvalószínűbb Manchesterből, hosszútávra ő jó választás lehet. De én nem fogom a fejem minden kezdőnél, hogy miért pont Keylor véd…”

Manapság mindenki Mbappéról beszél, 100 milliók repkednek a nevével kapcsolatban, minden héten új csapatnak adják el az újságok. Ő lehet a nyár legnagyobb fogása?

„Úgy tűnik, hogy elég tűrhető képességű srác. Ha leigazolja a Real, akkor biztos beindul a csatársorban valami, mindenki rögtön bizonyítani akarna. Óriási tehetség, de nem biztos, hogy a következő szezontól már minden meccsen kezdő lenne. Az is biztos, hogy nem lennék szomorú, ha leigazolnánk őt…”

Neked mi az álom tizenegyed, ha művészekből és focistákból kellene összerakni azt? – Thuróczy Szabolcs a jobb szélre rakott téged az övében…

„Nyilván így most már abban a kényszerű helyzetben vagyok, hogy a Szabit be kell raknom, ezek után nem lehet őt kihagyni, így ő a középpályára kerül. Kapuba Pepét (Scherer Péter) raknám a kapcsolatunk miatt, focizni annyira nem tud, de hátha eltalálja egy-két labda és észhez tér tőle. Hátul nálam Maldini, Roberto Carlos és Beckenbauer kezd. Őze Lajost is berakom az egyik szélre, ő nagy kedvencem. A középpályán még elfér Cruyff és Bernd Schuster is. Elől Henry és Bergkamp helye biztos, de nem hagyom ki Cristiano Ronaldót sem.”


Nem rendeztek valamikor Szabolccsal egy jó kis focis, színházi darabot, nincs erre valamit ötlet?

„Nagyon remélem, hogy a Szabival dolgozunk majd még együtt, de ez még nem fordult meg a fejemben…”

Szólhatna akár ez egy bírói hármasról is…

„Igen, csak ebből én a korom miatt valószínű akkor kimaradnék, vagy egész másfajta bíráskodás lenne.”

Vagy más megközelítésből kell megrendezni.

„Igen, távolról, lassan mozogva, vagy a videót elemző bírói hármas lennénk.”

Ki a kedvenc színészed és rendeződ, ha a mozivászonról beszélünk?

„Michael Haneke a kedvenc rendezőm, de Coppolát is nagyon szeretem. Színészek közül pedig Robert De Niro és Jack Nicholson a kedvenceim.”

Velük azért szívesen szerepelnél egy filmben, ugye?

„Valószínűleg nem utasítanám vissza a felkérést, ha azt mondanák, hogy a partnerem a Nicholson lesz vagy De Niro, ez nem lenne kizáró ok a részemről…”

Még nem hívott senki ezzel kapcsolatban?

„Az a baj, hogy a nyelvi akadályok eddig meggátolták ennek a létrejöttét.”

Ha gyerekkori álmodat beteljesíthetnéd, és sikeres focistaként gólt lőhetnél egy BL-döntőben, akkor feladnád ezt az előbb megálmodott filmet De Niro oldalán?

„Jelen pillanatban reális esélye egyiknek sincs. Úgy lenne ez igazán jó, hogy jövőre még Zidane lesz az edző, és ismét BL-döntőbe jutunk, akkor engem az utolsó tizenöt percre beállít, és fejelek is egy gólt. Az azt követő évben pedig a filmért megkapom az Oscart, de akkor már úgy, hogy azt én is rendeztem…”

De most akkor melyikért kapsz Oscart, a rendezésért vagy a főszerepért?

„Hát nyilván mind a kettőért. Így ennek most már van is realitása…”

Ezen a bizonyos meccsen, ha te lennél az edző, és a félidőben vesztésre állnátok, milyen motivációs beszédet tartanál a játékosoknak?

„Én sok újat nem tudnék nekik mondani. Szerintem elég lenne annyi, hogy a tudásukhoz képest méltatlan a teljesítményük. Nem szabad kimenni ilyen teljesítménnyel a második félidőre, akkor már inkább mondjuk azt, hogy befejeztük és menjünk haza. Ez talán hatna rájuk.”

Akkor semmi idegeskedés, semmi káromkodás?

„Nagyon hiszek abban, hogy idegbajjal, őrjöngéssel nem lehet semmit megoldani. Attól a játékostól meg kell szabadulni, aki ezt váltja ki, vagy akivel így kell beszélni. Tehát, azzal a hangnemmel, ami mondjuk a magyar közlekedésben is tapasztalható, nem sokat lehetne elérni, és nincs is túl sok értelme, egy öltözőben is méltatlan lenne ilyen hangnemben beszélni.”

További hírek:
Bezárás