Valakik a tapasztalattal és a klasszisukkal, a "gyengébb" képességűek, meg az alázattal és akarattal ösztönzik, nehogy elkényelmesedjenek a "sztárok".
Persze, teljesen jó ez így. Ezer éve egy edzőm is mondta, amikor nem nagyon értettük, hogy a sete-suta gyereket minek hozza magával NB2-be (óóó, mennyei pályám csúcsán...
), hogy minden csapatba kell egy brusztolós, csupaszív figura, és igaza is volt.
Mondjuk Llorrente nem ez a kategória egyébként, de az akarás az kétségtelenül megvan benne. Most a páváskodás meg engem teljesen hidegen hagy, a kinézete meg főleg, ez az Ő dolga. Amíg a pályán megszakad, felőlem pink tüllben is balettozhat instagramon.