Egy ragyogó évtized a klub történelmében. Alfredo Di Stéfano és a többiek a labdarúgás csúcsára emelték a csapatot, zsinórban ötször nyerték meg a bajnokcsapatok Európa-kupáját és lenyűgözték a világot a mutatott játékkal. Egymás hegyén-hátán érkeztek a sikerek, amivel Európa legeredményesebb csapatává vált a Real Madrid. „A királyok királya”, így nevezték a blancókat.

Di Stéfano gólöröme a Vasas ellen

Az európai labdarúgásban magasan volt a léc, és ennek fényében az 1950-es évek elején a francia újságíró, Gabriel Hanot megálmodott egy versenysorozatot, ami összehozná az összes európai bajnokság győzteseit. Kollégája, Jacques Ferrán is csatlakozott a projekthez, és egymás közt összedobtak egy vázlatot a torna szabályzatára. Ez eljutott egészen az UEFA-ig, és a javaslat elnyerte a L’Équipe tetszését is, olyannyira, hogy meg is szervezték a versenyt.

Kineveztek egy testületet, melyben Santiago Bernabéu is helyet kapott, majd a torna álomból valósággá vált 1956-ban. Még abban az évben, június tizenharmadikán a Real Madrid nyerte a versenysorozat történelmének első kiírását, de ez csak az első volt a zsinórban öt győzelemből.

A sikerből nem kis részt vállalt Alfredo Di Stéfano, akit a Real Madrid a klub alapításának ötvenedik évfordulóján, 1952-ben fedeztek fel Madridban egy Millonarios elleni meccsen. A spanyol csapat onnantól kezdve végig rajta tartotta a szemét a játékoson, és a következő évben már debütált is a Real Madrid játékosaként. A habfehérek történelmének legjobb labdarúgójává vált, kétszer nyert Aranylabdát (1957-ben és 1959-ben), és azon csillagok közé tartozott, akik zsinórban öt éven át uralták Európát.

A Real Madrid bajnokcsapata (1954-55)

Az 1959-60-as szezonban a klub korábbi játékosa, Miguel Munoz vette át a csapat irányítását, és az ő vezérletével gyűjtötte be ötödik BEK trófeáját a Real Madrid, ezzel ő lett az első olyan labdarúgó aki mind játékosként, mind pedig edzőként is magasba emelhette ezt a neves serleget, miután 1959-ben, 37 évesen szögre akasztotta a cipőt, 1960-ban edzőként is a csúcsra ért a csapattal.

A Nuevo Chamartín-ból a Santiago Bernabéuba

A Real Madrid intézménye folyamatos növekedést mutatott Santiago Bernabéu elnöksége alatt, a csapat minden akadályt legyőzött, nem volt számukra határ és a Real Madrid szinonimája lett a sikernek. Mikor már tizenkét éve ült az elnöki székben, hatalmas elismerést kapott a tagok közgyűlésétől. 1955. január negyedikén megszavazták, hogy a jelenlegi elnök munkájának elismerésének jeléül a Chamartín-t átkeresztelnék Santiago Bernabéu stadionra. A javaslatot a klub vezetősége is elfogadta.

Az első rekord a bajnokságban (1954/55)

Az Atlético Madrid otthonában egy igazán emlékezetes napon védte meg címét a Real Madrid ebben a szezonban. Nem csak, hogy nyertek, de közben rekordot is döntöttek. Ők voltak az első csapat a bajnokság történelmében, akik elérték a 46 pontot a kiírásban (30 meccsen 20-6-4 volt a csapat mérlege). A sportminisztériumtól levélben gratulálta a csapatnak amiért ezt sikerült elérniük.

Puskás Ferenc a Real Madridban

Üdv Madridban, Pancho

A Real Madrid továbbra is azon dolgozott, hogy a vitrinek dugig legyenek trófeákkal, és 1958. augusztus elsején a világ egyik legjobb balszélsőjével erősített a klub, aláírt Puskás Ferenc, a magyar legenda. Kiváló szeme volt a kapu előtt és kivételes lövőtechnikával rendelkezett. Di Stéfano, Rial, Kopa és Gento társaságában félelmetes támadósort alkottak.

Az évtized folyamán begyűjtött elismerések:

• 5 Bajnokcsapatok Európa-kupája
• 1 Interkontinentális Kupa
• 4 Spanyol bajnokság