Nem akarom elvenni a kedved meg ha elkezdted akkor érdemes befejezni az már más kérdés hogy az oktatásban érdemes-e dolgozni. Azt ajánlom érdeklődj előtte olyantól aki benne van nyakig és hajlandó őszintén beszélni róla mert ha nem akkor könnyen atver/beszippant a rendszer.kecsu10 írta:Én meg most csinálom a doktorit, kőkemény munka, teljes állás és család mellett, de jól meghoztad a kedvem... mondjuk szerintem kb fele annyit keresnék mint ha a pályán dolgozom, szóval igen... Csak nekem ez szerelem és hivatás, azért végzem a tudományos munkát is, de néha céltalannak tűnik. S még fizetek is érte, mert ugye hiába voltam kiváló az egyetemen, van külföldi MSc is, ha teljes állásban dolgozol, fizetsz.Professore írta:
Kösz a bizalmat ... De megforditom neked a kérdést mi motiválja ma egy tehetséges fiatalt hogy erre a pályára lépjen? Hát nem sok...az eredmény meg az ami. A másik dolog hogy a mai fiatolok nagy része se úgy áll a dolgokhoz mint kellene. El van ez szabva rendesen.
A tanarkolleganak még csak annyit üzenek így 10 év felsőoktatási tapasztalat után hogy dobbantson amilyen gyorsan csak tud mert csak nyerhet vele. Lehet én is hamarosan nyomok egy resetet mert ez így nagyon nem pálya sajnos (és jobb nem nagyon lesz).
Nekem lassan ez a negyedik évem hogy 2.5 vagy 3 ember helyett dolgozok mert tanár hiány van. Ott tartunk hogy a doktorandusz helyekre laszoval kell vadászni a közepes képességű végzősöket. Minden politikus innovációról hadoval aztán érdemi fejlesztés nélkül ketyeg a rendszer és sorolhatnám. Befejezem mert ma a szokásosnál is durvább napom volt.
A szeretem csinálni feléhez még annyit hogy én is szeretem még mindig amit csinálok csak már egyre ritkábban okoz örömöt és ez baj. Epres fagyi effektus egy gombóc király 6-7 már nem buli ráadásul minden nap... Persze ez változó, ha csak az alapnormammal és mondjuk egy 1.5x fizuval meg kevesebb bürokráciával járna a dolog akkor tökéletes lenne nekem még mindig.