Az aláhúzott részekről kérhetnék egy kis okfejtést? Miért is vett olyan jó irányt az energia politikánk, és miért olyan ördögtől való a napenergia felhasználása?
Nem ördögtől való a napenergia felhasználása, csak ismerni kell az energiaellátásban betöltött szerepét. Kiegészítő energiaforrásnak megfelel, egy háztartás szintjén mondjuk. (...)
De egy ország energiaellátását nem lehet napenergiára alapozni. És az összes többi viccerőműre sem.
Messze a legolcsóbb az atomerőművel megtermelt áram, gyakorlatilag a megújulók nem versenyképesek vele szemben. A helyzet a következő:
Egy atomerőmű rendelkezésre állása névleges teljesítményen 0,92-0,95. A szélenergiánál 0,4 táján az offshore szélerőműveknél. A naperőműveknél meg 0,1-0,25 táján. Kis hazánkban ez a két szám kb. 0,1 és 0,1 mindkét esetben, mert a földrajzi elhelyezkedésünk nem kedvező ilyen szempontból.
A beépített teljesíményre eső fajlagos költsége a napenergiának
5 és 20k USD/kW között van a helytől és technológiától függően. A világ legdrágább reaktorának telepítési költsége nem haladja meg a 7500 USD/kW-ot, de az átlag most
5k USD/kW.
Mindenféle szócséplést megelőzve, a névleges teljesítménybeli, és a fajlagos költségbeli különbségek alapján nagyságrenddel jobb befektetés az atomenergia mint bármely más viccerőmű. És a nagyságrendi különbség azt jelenti, hogy bármilyen technológiai áttörés is történik, nem tud versenyképes lenni a naperőmű az atommal. Ezért jár jó úton az energiapolitikánk, hogy a jövőben is atomerőmű lesz az alaperőművünk.
Egy háztartás napenergiával való energiaellátása is csak azért éri meg, mert a megtermelt pluszt kötelező(!) megvásárolnia az áramszolgáltatónak. Ennél nagyobb támogatást nehéz elképzelni, márpedig ami támogatással működik, az nem nevezhető versenyképesnek...
A napenergia "tiszta" jellege pedig szintén felvet egy kérdést, ugyanis egy nagyteljesítményű napelemes rendszerekek sokkal nagyobb hatása van az ökoszisztémára mint egy atomerőműnek, a sokkal nagyobb helyigényről nem beszélve. A panelek gyártása során keletkező melléktermékek szintén jelen vannak, és azt a tényt sem árt észben tartani hogy egy átlagos panel élettartama 20-25 év, a mostani paksi reaktorok pedig 50 évig üzemelnek... pár amerikai nagyváros közelében jó döntés lehet napelemes rendszert használni, bárhol máshol rossz választás.
A paksi erőmű környezetre gyakorolt hatása közel nulla, illetve annyi, hogy a Duna vize melegebb 4 fokkal Paks mellett, ahol a hűtéshez felhasznált folyóvíz visszakerül a Dunába...
Lentebb még volt téma a vízerőmű, ami nem opció, mert Magyarország folyói nem alkalmasak, 1-2 helyre lehetett volna építeni, de olyan lokális környezeti hatásokkal járna, ami miatt a zöldek károgtak. Részben jogosan.
A fúziós erőmű még vagy 70 évig nem téma, mert nagyon kezdetleges technológia, pár másodpercre már működésre tudják bírni a reaktort, itt tartunk jelenleg, és olyan szintű költségekkel jár a fejlesztése, ami hihetetlen erőforrásokat emészt fel. De ha egyszer működni fog, akkor az emberiség hátradőlhet. Nem hiszem hogy mi megérjük.
A következő nagy áttörés, ami tényleg nagy áttörés lesz, az sajnos a zöldek nagy csalódottságára szintén az atomenergia felhasználási módszerében lesz, de sztem felesleges már ennyit irnom, mert aligha érdekel bárkit is...
A szélerőművekre most nem tértem ki, de a legnagyobb kabaré mind közül az a lobbi, amit a szélenergia kap. A legnagyobb melléfogás lenne azokban utazni.
Amit írtál a fúzióról az tény: picsadrága. De ha a jövőben meg tudják oldani hogy olcsón meg lehessen építeni meg fenntartani akkor lesz hábzsidőzsi. Elvileg.
