OFF

[sentry]

Nagyon szélsőségesen gondolkoznak a menekültügyben az emberek, és nagyon kevesen próbálják logikusan gondolkodva megoldani ezt a problémát.

Ez a videó terjed most a neten mint a tűzvész. Nem tudom a bácsi mit hitt, hogy ha primitíven kifejti a véleményét akkor megoldódik a probléma?! Mindenesetre az egysejtűk szintjén magyarázza az ő megoldását.
Biztos csak azért, hogy más is megértse!

[miro]

https://scontent.xx.fbcdn.net/hphotos-x ... e=55E19AA6


Egyik munkatársam neve..Beszartam amikor megláttam az öltözőbe.

[ziro4vr]

"gracias mou!" tetkót szerintem helyben megcsinálják neked

Gala Isco szeretlek-et akar a bal vállára, majd megadom a címet, ahol nekem csinálták a gündoganosat.

[csabi*]

"gracias mou!" tetkót szerintem helyben megcsinálják neked

[reeed_ati]

600-as évek végétől a 900-as évek végéig van egy kronológiai zavar, valami nem stimmel ezzel a közel 3 évszázaddal, amit mi sötét középkornak hívunk; a fennmaradt írásos emlékek ellentmondanak egymásnak, bizonyos események megismétlődnek ugyanazon a helyszínen más szereplőkkel 3 évszázad elteltével

Biztos sokan találkoztatok már ezzel, de azért belinkelem, hátha érdekes lesz valaki számára :
Tóth Gyula - Szkítiától Maghrebig , A kitalált középkoron túl

[Galacticos]

Szeretnem megcsinaltatni az elso tetovalasomat, es azt szeretnem kerdezni h ha bemegyek es elmondom az elkepzeleseimet akkor azt ott helyben meg is rajzoljak?
Es azert is mar fizetni kell?

Úgy tudom, hogy nem rajzolják meg rögtön, de ez lehet szalon függő illetve, hogy milyen motívum lenne. Biztosítékot kell fizetni, hogy ha közben lemondanád, azt nem kapod vissza, ha pedig ott csináltatod meg, akkor az értelemszerűen le fog vonódni a teljes árból

Ertem koszi.

[realfan]

Szeretnem megcsinaltatni az elso tetovalasomat, es azt szeretnem kerdezni h ha bemegyek es elmondom az elkepzeleseimet akkor azt ott helyben meg is rajzoljak?
Es azert is mar fizetni kell?

Úgy tudom, hogy nem rajzolják meg rögtön, de ez lehet szalon függő illetve, hogy milyen motívum lenne. Biztosítékot kell fizetni, hogy ha közben lemondanád, azt nem kapod vissza, ha pedig ott csináltatod meg, akkor az értelemszerűen le fog vonódni a teljes árból

[Pipita]

Itt van némi eltérés, mert nem innen ered a szláv kifejezés, van egy nagyon elismert szlávokkal foglakozó történész, aki egyben nyelvész is és tőle tudok idézni (persze nem szó szerint):
A szláv szó eredete: slow. Ennek jelentése: 1. sclav 2. slava (dicsőség, dicső nép) 3. mocsár 4. szlovén
(értelmesen beszélő), szóval egyáltalán nem az angol slave szóból ered, de ezt sokan nem tudják

Értem, köszönöm a választ.

[Galacticos]

Szeretnem megcsinaltatni az elso tetovalasomat, es azt szeretnem kerdezni h ha bemegyek es elmondom az elkepzeleseimet akkor azt ott helyben meg is rajzoljak?
Es azert is mar fizetni kell?

[realfan]

Végezetül annyit, hogy bizonyos népek eredetével legyünk tisztában... olyan nép hogy szláv, egyszerűen nem létezik, és nem létezett. szláv = slave = szolganép. Szolgáló népek gyűjtőtégelye, akik nem rendelkeztek nemzeti öntudattal.

Engem ez érdekelne, ezt az én töritanárom is mondta, de nem igazán látom az összefüggést. Az angol nyelv mióta hódít teret?
És akkor mikor alakultak át az emberek nemzeti öntudattal és büszkén vállalva hogy ők szlávok? Hogy született ki tudja hányszázmillió orosz meg szerb meg horvát meg a többi akik mind szlávnak nevezik magukat?

Itt van némi eltérés, mert nem innen ered a szláv kifejezés, van egy nagyon elismert szlávokkal foglakozó történész, aki egyben nyelvész is és tőle tudok idézni (persze nem szó szerint):
A szláv szó eredete: slow. Ennek jelentése: 1. sclav 2. slava (dicsőség, dicső nép) 3. mocsár 4. szlovén
(értelmesen beszélő), szóval egyáltalán nem az angol slave szóból ered, de ezt sokan nem tudják

[gunner]

Kb. a 19. század közepe, gondolom én: lásd magyar forradalom, olasz és német egyesülés stb. Bár ugye a skótok és a walesiek már a középkorban ráébredtek erre, a spanyolok és a portugálok jó ideje különváltak stb. És ott van Románia is, 1859-ben az egyesülés Moldvának Havasalfölddel, addig csak fejedelemségek/vajdaságok voltak... maradt volna úgy.

[Anyaka]

Az nem angol, hanem dán szó.
Csúfolható óangolnak is, de én a butított dán nyelvet jobbnak találom.

[Pipita]

Végezetül annyit, hogy bizonyos népek eredetével legyünk tisztában... olyan nép hogy szláv, egyszerűen nem létezik, és nem létezett. szláv = slave = szolganép. Szolgáló népek gyűjtőtégelye, akik nem rendelkeztek nemzeti öntudattal.

Engem ez érdekelne, ezt az én töritanárom is mondta, de nem igazán látom az összefüggést. Az angol nyelv mióta hódít teret?
És akkor mikor alakultak át az emberek nemzeti öntudattal és büszkén vállalva hogy ők szlávok? Hogy született ki tudja hányszázmillió orosz meg szerb meg horvát meg a többi akik mind szlávnak nevezik magukat?

[füst]

Na hát nekem még most is délután van, sajnos a munkám néha közbeszól hogy ácsi, most mégsincs szabadidőd....
De ha már megigértem, akkor ehun pezseg-e.

Akit esetleg nem érdekel annak bocsi, és jó görgetést.
Szóval Árpád...
Bevezetésnek csak annyit, hogy 2,5-3szoros túlerő ellen vezette a magyar hadsereget az egyesült német-római hadsereg ellen... 72 évesen. és harci sebesülés okozta halálát... 72 évesen. Természetesen előtte még megnyerte nekünk a harcot, amit a németek erőszakoltak ki, a következő jelmondattal: "Decretum... Ugros eliminandos esse!" (vagyis... "Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak!")

Tehát a 907-es pozsonyi csatáról szeretnék írni pár dolgot, ami a honfoglalásunk korát zárja le.

Előjáróban pár dolgot:
1.) a csatáról érdemben csak német források maradtak fenn, különböző évkönyvekből, és halottas könyvekből. A történetet a 16. században karolta fel egy bajor történetíró. A csatáról konkrét magyar források egyszerűen nem maradtak fenn, a krónikák nem emlékeznek meg a csatáról, ami azt jelenti hogy van egy kis susmus a dologban. Bővebben:
2.) 600-as évek végétől a 900-as évek végéig van egy kronológiai zavar, valami nem stimmel ezzel a közel 3 évszázaddal, amit mi sötét középkornak hívunk; a fennmaradt írásos emlékek ellentmondanak egymásnak, bizonyos események megismétlődnek ugyanazon a helyszínen más szereplőkkel 3 évszázad elteltével. És noha viszonylag sok írásos emlék másolata maradt fenn a fenti korból, tárgyi emlékek viszont annál kevésbé, konkrétan nagyon-nagyon kevés, azok sem egyértelműen az adott korból. A történészeknek elég régóta vannak hitvitái ebben a kérdésben, pontosabban az, hogy megtörtént-e valóban ez a 300 év. Nekem megvan a véleményem, de nem szeretnék nyíltan állást foglalni, viszont azt szeretném megjegyezni, hogy a dolgokat fenntartással kell kezelni, mert könnyen lehet hogy hamarosan nézetváltás következik be a történelemtudományban.
3.) Mivel a Pozsonyi csatát a mai tudásunk... khm... a magyar tudományos akadémia mai állásfoglalása 907. július 4-7-re datálja, értelemszerűen beleesik a fenti időszakba. Ironikus módon a hónap-napot könnyebben be lehet határolni, mint magát az évet, hacsak nem fogadjuk el mindenféle gondolkodás nélkül az akadémia jelenlegi állásfoglalását. Valójában a dátum nagyon is kérdéses, Árpád és kora könnyen lehetséges hogy korábbra datálható, ennek hozományaként minden ami azóta történt. A pontos dátum tehát kérdéses, viszont az esemény megtörtént. (csak abba gondoljunk bele, hogy a honfoglalást azért határozták meg 895-ös dátummal, mert így 1895-ben meg tudtuk volna ünnepelni a Milleniumot. De ugye az országos építkezések nem a tervezett ütemek szerint haladtak, csak 1896-ra lettek készen.... innen a 896-os honfoglalás eredete. 1000 évesek akartunk lenni, ünnepelni akartunk... bugyutaság volt, mindegy) annak ellenére hogya pozsonyi csata megtörtént, a történtek pontos meghatározása gyakorlatilag a jelenlegi ismeretek alapján lehetetlen. Szerény véleményem szerint ha a szlovákok célirányos ásatásokat kezdenének a helyszinen akkor könnyen lehet hogy sokmindenre fény derülhetne, hiszen egy ekkora volumenű csata egyszerűen nem marad nyom nélkül ennyi évszázad távlatában sem. De a szlovák érdekek annyira azonosulnak a magyarokkal, hogy az ő együttműködésükre annyi értelme van várni, mint homokot árulni a sivatagban...
4.) Le kell szögezni, hogy a Kárpát-medencében nincsenek más kultúrájú népektől fennmaradó tárgyi emlékek. A hunok-avarok-magyarok ugyanannak a kultúrának a képviselői, és ideje lenne lassan elfogadni, hogy ugyanannak a népnek-népcsoportnak a képviselői az egymás utáni korokból.
Ennek hozománya, hogy a Kárpát-medence mindig is az ijfeszítő népek, a szkíták birtokában volt, az első nép aki itt erőszakosan kultúrát próbált terjeszteni, az a Római Birodalom volt.
5.) Árpád honfoglalása ennek következtében honvisszafoglalásként értelmezhető, a Kárpát-medencét nem hadakozva foglalta el, nem a besenyők üldöztek minket, és nem írtottunk ki semmilyen őshonos népet. Árpád nagyfejedelem az itteni testvérnépek, a hunok-avarok hívására érkezett meg a magyarokkal a Kárpát-medencébe, hogy megmentse az ittélőket a pusztulástól, amit a németek általi legyengítés és kivéreztetés hatására reális veszélyként fenyegetett. (Atilla fia, Csaba Királyfi küldetése volt, hogy induljon el keletre, és az ottmaradott testvéreket hozza a Kárpát-medencébe a fennmaradás érdekében. Ugyanez volt évszázadokkal később IV. Béla terve, neki sajnos ugyanezt már nem sikerült elérni... még akkor is voltak keleten rokonaink, amit nem is próbálnak eltitkolni) Árpád amikor ideérkezett, magyarul beszélő népekkel találkozott.
6.) Végezetül annyit, hogy bizonyos népek eredetével legyünk tisztában... olyan nép hogy szláv, egyszerűen nem létezik, és nem létezett. szláv = slave = szolganép. Szolgáló népek gyűjtőtégelye, akik nem rendelkeztek nemzeti öntudattal. A bajorok nem echte németek. bajor = baj ovar, azaz elgermánosodott avarok. talán ha az angolszász kifejezést használom, meggyőzőbb? bavarian... stbstb. szóval az ilyesmikkel nem árt tisztában lenni.
7.) a pontos hadmozdulatok nem ismertek, illetve csak részben, részben pedig a következtetésekre épül a mai szemlélet.

Kód:

Inentől kezdve engedjétek meg, hogy pontos évszámokat ne kelljen leírnom, illetve leírom, de kezeljétek fenntartással, mint ahogyan a szereplők nevei, és maguk a helyszinek a  sem 100%-ig bizonyítottak (másfél évszázaddal később Pozsonyban, Zalaváron, Bánhidán egyaránt élet-halál harcokat kellett vivnunk, és 1000 év távlatából nehéz ezeket egymástól egyértelműen elkülöniteni a források hiánya miatt). Ami tény, hogy a német-rómaiak támadást inditottak, mi pedig gyászos véget vetettünk neki. (később még többször próbálkoztak a németek támadással, III. Henrik császárnak volt egyedül 4 hadjárata ellenünk, emlékezzünk pl. Búvár Kundra... jóval később az I. keresztes hadjáratra, ami gyakorlatilag szintén egy magyarellenes háborúba torkollott Könyves Kálmán idején. stbstb, a németek nem annyira kedveltek minket.)

Szóval... Árpád magyarjainak bejövetele (895?)után kicsivel több mint 10 évvel (907?) a Római Birodalom utódnemzetei közös hadjáratot indítottak a magyarok ellen. Világi és egyházi hatalom együttesen, a németek összefogást hirdettek ellenünk, a fenti, kiemelt jelmondatot követve. A köztes 10 év sem volt teljesen békés, Árpád nyugati irányban tágította a határokat, a Morva folyóig, a Kárpát-medencében megszilárdította a hatalmát, és a közigazgatás felépítésével, megszervezésével is el volt foglalva. Ezalatt a 10 év alatt kiépítette a gyepűrendszeren alapuló határvédelmi rendszert. A gyepü ugye a nehezen járható erdős, olykor mocsaras széles határsáv, illetve azoknak rendszere, amit erős határvédelem biztosított, megakadályozván egy esetleges gyors inváziót.
Emellett a nagyfejedelem nyugati irányban kialakított egy hatékonyan működő hírszerőrendszert is. Mindezek az intézkedések ösztönszerűek voltak, ekkor még nem volt tervben a magyarok elpusztítására irányul hadjárat. Szóval az ügyes-bajos dolgok intézésével gyorsan eltelt az a tizenegy-két év. Ekkor meghozták a döntést: a magyarok, egy ilyen katonai erőt képviselő nemzet nem verhet gyökeret a Kárpát-medencében, a nép jelenléte veszélyezteti a német érdekeket, ezért el kell pusztítani. Közvetlen előzmény, hogy 904(?)-ben Árpád társuralkodóját, és egyik legfontosabb hadvezérét, Kurszánt béketárgyalásra hívták Altenburgba, ami Thüringiában helyezkedik el (csakhogy lássuk hogy nem a bajorok az igazi hunyók). A lakoma során megölték, ezzel is gyengítvén a magyar hadvezetést.
Ekkor a császárutód (német-római bir.), IV: (Gyermek) Lajos tanácsadói egy megelőző hadjáratot ajánlottak a királynak. Innen már egyenes út vezetett a harcokig... az ekkorra már germánhű bajorok szerves részét képezték a támadóseregnek. Mivel hatalmas területről hívták hadba a seregeket, 3 különböző hely lett kijelölve verbuválásra, ezáltal a seregek felvonulási ideje is eltérő volt, ami kedvezett nekünk, magyaroknak. Továbbá az is kedvezett, hogy a németek, és hadvezetésüknek legnagyobb része egyszerűen nem ismerte a magyar harcmodort, ami lesvetésen, tőrbecsaláson alapult. A német hadjárat tervszerint (itt egy kis susmus rész, egy furcsa ismétlődés, amiről beszéltem, ezzel talán még nincs is baj, de gyanúsan sok ilyen van)  Nagy Károly frank király avarok elleni hadjáratának a lemásolása volt; a támadó hadsereg három részre osztva vonul fel, kettő hadoszlop a Duna két oldalán, illetve a nehézgyalogos sereget az ostromgépeket, és egyéb hadi felszerelést a Dunán szállították, a gyors felvonulás érdekében. Május hónapban gyülekezett a sereg egyik része Ennsburg környékén, az éves seregszemlének álcázva a gyülekezsét. Árpád ekkorra már értesült a felderítés révén hogy támadóhadjárat készülődik Magyarország ellen, információja volt a gyülekező hadakról, a hajók rakományáról, a szokatlanul nagy csapatmozgásokról. 
Szóval 2 hadoszlop  érkezett a Duna két oldalán, egymáshoz képest legalább 1 napos eltéréssel. Árpádnak nem sok ideje volt felkészülni, mivel Duna déli oldalán közelgő seregrész gyorsan tudott haladni az egykor jól kiépített római hadiúton. Ezt a déli sereget egyházi méltóságok vezették, a gyepűrendszer első vonala még csak értesítetést küldött az idegen csapatmozgásról, ellenállást nem tanusított. A védekezés a gyepűrendszer második sávjában kezdődött, a nyílt harcot ők is kerülték, csak lassították a támadást, zavart okozták, fárasztottak, amíg Árpád megérkezik a főseregével, ami ekkor még a gyülekezéssel volt elfoglalva. Itt van egy kis időm kitérni a seregek arányára. A pontos számokat nem ismerjük, csak megközelítőleg: Árpád nagyjából 40ezer lovast tudott összegyűjteni, és ezt a sereget 4 10ezres részre osztotta. A fő seregrészt, és a seregmozgásokat ő maga irányította 72 évesen, A másik hármat 3 fiára bízta:Tarhosra (43), Üllőre (41) és Jutasra (35). Árpád terve az volt, hogy a német seregrészeket külön-külön töri meg, mielőtt azok egyesülnek, csak így van esély. Ugyanis az egyesült német seregek mérete, legalább 100ezer fő volt, de ez még óvatos becslésnek számít, ennek a másfélszeres is elképzelhető anélkül hogy az ember hülyeségeket beszélne.
Szóval az egyházi méltóságok által vezetett hadsereg jelentősen több, mint 40ezer főt számlált.és Árpád első feladataként ennek a megfékezése szerepelt. A gyepűörző honvédő erő a helyszínen tehát a római hadiúton haladó előörsöt zavarta, de az előrehaladását nem gátolta, megvárta amíg megérkezik Árpád hadserege (június 18-án még Fehérváron volt, nem a mai Székesfehérvár!!!). A bécsi erdőn túljutva, attól keletre lett egyre gyakoribbak az apró rajtaütések (Bécs ekkor még nem létezett). Az első nyílt összecsapást pedig június 28-án ejtették meg a felek, Theotmar salzburgi érsek seregét attól a naptól kezdve folyamatosan zaklatták a magyar honvédek, érzékeny veszteségeket okozva, ebben a csatában esett el maga Theotmar püspök, és több másik püspök is. A hadoszlop nem állt meg, hanem folytatta útját Pozsonyig. Pozsony alá július 3-án érkeztek, ahol tábort vertek. Ezután érkezett meg Árpád a 40ezres seregével, mellyel másnapra körbezárta a német seregrészt, innentől kezdve az események felgyorsultak  A csata döntő mozzanatai nem ismertek, de az tény, hogy a betolakodók számára teljes volt a katasztrófa, nem tudtak mit kezdeni a magyarok harcmodorával a főként nehéz lovasokból és gyalogosokból álló erők, és szinte teljesen felmorzsolódtak a nyílzáporban. Csak azon kevesek tudtak megmenekülni, akik még időben futásnak eredtek, a magyarok a felbomlott és rendezetlenné vált német sereget kiméletlenül üldözőbe vettek, hiszen tudták hogy akit nem ejtenek el, azok újraegyesülnek a német fő sereggel, és másnap újra fegyvert fognak... a magyarokat is érték érzékeny veszteségek, a hadvezetésből is fontos szereplők vesztették életüket, minden bizonnyal Árpádnak az egyikfia is itt vesztette életét, de a győzelem óriási volt, a magyar veszteségek ellenére is.  
Következő napra szintén óriási feladat jutott, mert megérkezett a Dunán a hajóhad,  Sieghardt parancsnok vezetésével.Tekintettel arra, hogy a Duna ezen a részen legalább 250m széles, és mivel ezek a folyami hajók a sekély részeken is tudtak közlekedni, gondoljunk bele hogy mennyire képzett íjászok voltak, és mennyire hihetetlen nyilaik lehettek a magyaroknak...  figyelembe véve hogy legalább 10ezer nehézgyalogost és egyéb kisegítő egységeket szállítottak a hajók, a folyami hajók számát 100as nagyságrendben lehet meg becsülni. A magyar íjászoknak sikerült felgyújtani szinte az összes hajót, csupán tüzes nyilak segitségével, így csaknem a teljes flotta odaveszett a második napon. Sieghardt és közvetlen kísérői tudtak csak megmenekülni.Ekkor már a teljes német támadás megtorpant, csak a fő sereg maradt meg, Leopold bajor őrgróf vezetésével a Duna északi parján, akik ekkor már szintén megérkeztek Pozsony alá, és az ostromra készülődtek teljes nyugalomban, hiszen a Duna választotta el őket a kimerült magyar lovasseregtől.
Aznap éjjel Árpád rohamtempóban átúsztatta az immár második napja harcoló seregének maradékát a túlpartra. Ezzel teljes meglepetést okozva a németeknek, akik álmodni sem mertek arról, hogy a nomád népek harci stratégiájának része a folyami átúszás. Alig pár óra alatt a teljes hadsereg átúszott, ami már önmagában embert és lovat próbáló feladat, de mindezt sikerült észrevétlenül véghezvinni, így a hajnali órákban meglepetésszerű támadást sikerült intézni a német fő haderő ellen. A harcok kezdetekor a németek létszáma szintén legalább 40ezer fő volt, és ekkorra a magyar csapatok már megfáradtak, megfogyatkoztak, tehát előzetesen nem sok esélyük volt. Ezzel az éjjeli manőverrel sikerült kicsit egyensúlyozni az esélyeket. A németek nem tudtak védelmi állást felvenni, és a magyarok lassan felőrölték a megmaradt védelmi gócokat.
Szinte egész napig tartó hadakozás volt, a magyarok szintén elvesztették a seregük nagy részét, Árpádnak ekkora már legalább egy fia halott volt, de könnyen elképzelhető hogy már egyik örököse sem volt életben. Ő maga is olyan harci sérülést szenvedett, amiből nem tudott felépülni, 2 hét múlva az életével fizetett. A németeknél teljes volt a katasztrófa, féltucat örgróf halt meg és közel 30 főnemes. Maga Leopold is meghalt az utóharcokban a menekülés során.  A támadó seregnek ez volt a vég, gyakorlatilag a seregük legnagyobb része odaveszett, és már csak egyetlen céljuk volt, visszajutni Ennsburgig. A magyarok egészen az Enns folyóig, illetve a városig üldözték a támadók maradványait, majd - ami már a krónikákban is szerepel- lerombolták a várost. (Ober Enns - Óperencia, a népmesékből ismerős lehet)
A háború rövid volt, mert hihetetlenül gyorsan kifulladt. A támadó seregek szinte teljesen elpusztultak, így a németeknek a következő 130 évben nem volt erejük több hadjáratra, a maradék erejüket lekötötte a magyarok elleni védelem.
Merthogy a magyarok támadóhadjáratba lendültek ezután, amit ma fosztogató portyázásokként ismerünk. És hogy mi volt a valódi céljuk? A németek előzőleg többször inditottak hadjáratot az avarok ellen, elvitték a legfontosabb avar kincseket... namármost vannak dolgok, amik nem kifejezetten anyagi értékükben fontosak, hanem olyan történelmi-eszmei értéket képviselnek, amiért egyszerűen becstelenség nem harcolni. mint ma pl. a Szent Korona. Árpád utódainak pedig az volt a küldetése hogy ezeket az egykori avar kincseket visszaszerezzék. Ezek annyira voltak fosztogató hadjáratok, mint amikor Mátyás király Bécsig ment hogy visszaszerezze a Magyar Szent Koronát...  amit 1440-ben Erzsébet királyné nemes egyszerűséggel ellopott. A habsburg vér már akkor sem birt magával. :)
Ami szintén rejtély, hogy Árpád fiai mikor haltak meg, valószinűleg a pozsonyi csata utáni hadjáratokban vesztek el, de könnyen lehet hogy már a pozsonyi csata során, igy Árpád tanúja lehetett az eseményeknek.

Árpád vezér (irhatnék királyt is, de ebbe most nem szeretnék belemenni) tehát a a jelenlegi legvalószinűbb fogatókönyv szerint 72 évesen halt meg,(max pár éven lehet vitatkozni, az idős, közel aggkor nem vitatéma) egy összgermán támadás sikeres visszaverése után, harci sérülés következtében, ami azt hiszem a maga korában egészen egyedülálló volt.
Nagyjából az a kaliber, mintha a II. világháború során a lengyelek 2 hét alatt mértek volna totális vereséget a hadüzenet nélkül támadó német hadigépezetre, mondjuk Poznannál, ami még nincs is oly messze a német határtól.

Annak idején még tudták a magyarok hogy hol van Atilla végső nyughelye, és Árpádot az ő közelébe temették el, aminek a pontos helyét sajnos nem ismerjük, bár úgy emlékszem hogy pár éve már vannak egészen reális koncepciók, sajnos nem tudom mire jutottak ezügyben.

ennyit szerettem volna most, elég nagy szösszenetnek érzem, köszi ha elolvastad, bocsi a terjedelemért. Kritika észrevétel jöhet nyugodtan a tárggyal kapcsolatban Pü-ben is, ami viszont engem minősit az akár negativ, akár pozitiv légyszi mellőzzétek.

[sentry]

Sejtettem amúgy, és köszönöm a válaszokat, mindőtöknek!

[Zsombor]

Lehet ez a mérnöki, tudományhoz közeli, természettudomány iránti beállítottság teszi, hogy szkeptikus vagyok sok dologgal kapcsolatban, és csak bizonyított, logikus érvelésekkel alátámasztott dologban hiszek.

Mindenféle támadás nélkül, amit te is említettél, ez minden bizonnyal a természeted/rossz tapasztalatok miatt van.
Én is alapvetően műszaki beállítottságú vagyok, de szüleimnek köszönhetően(foglalkozásuk miatt) van némi rálátásom a témára, így realfannak igazat adok. Apám is mindig azt mondta, hogy a történelem a középiskolás tanulmányokon túl kezd érdekessé válni. Bár ez az állítás azért szinte minden tantárgyban/témában helytálló.

[füst]

Nagyjából Ennyi lenne. Én is a mérnöki pályát választottam tehat semmi szakmai cél nem vezerel csak a tudásvágy. Az olvasottság a kulcs, rengeteg egymásnak ellentmondó írásos emlék van minél többet olvasol, úgy áll össze a kép, mint egy mozaik. A támpontot pedig a tárgyi leletek nyújtják, egy avarkorból fennmaradt tarsolylemezt amin rajta figyel a kereszt pl. nehéz hamisítani. Ennyivel el lehet intézni a kerdest hogy keresztények voltunk-e mikor idejottunk. De lehet olvasgatni tok feleslegesen azt is hogy Szent István miként teritette at a pogány magyarokat... Szoval az írásos emlékeket a helyen kell kezelni, ahanyan masoltak annyian modosithattak rajta. Meg kell talalni azokat a forrásokat, amiknek a a hitelességet tárgyi emlékek es bizonyitják. Ez nem nehéz csak melós, ossze kell hasonlítani a megszerzett infokat es neked magadnak kiválogatni hogy mi a hitelt érdemlő es mi nem. Ebben segithetnek egyes történészek jegyzetei, akik nem abbol elnek hogy visszamondjak betűtévesztes nelkulaz akadémia anyagait... Nekunk eleg egyszeru helyzetünk van a magyar kronikakkal, amik nagyon is hitelesek de megsem jutnak tovabb a történészek túlnyomó resze azon hogy mennyire szep az iniciálé... Tisztelet a kivetelnek. Telorol nem írnék most tobbet ha lehet

[realfan]

És csak magyar törivel kapcsolatosan érdeklődtök?
Bár realfan nyilván nem, ha töri szakos. Csak mert privátba lenne egy-két kérdésem a történelemmel kapcsolatosan, azonban olyan téma, amit itt a fórumon nem említhetek.

Írhatsz nyugodtan, ha tudok szívesen válaszolok

[Ferencváros]

És csak magyar törivel kapcsolatosan érdeklődtök?
Bár realfan nyilván nem, ha töri szakos. Csak mert privátba lenne egy-két kérdésem a történelemmel kapcsolatosan, azonban olyan téma, amit itt a fórumon nem említhetek.

[realfan]

Én eszméletlen sokra tartom a szorgalmad füst, és lehet nem vagyok vele egyedül, de nekem - és ez lehet a középiskolás töri tanárom f_szarc módszerei és stílusa miatt IS van - mindig erős kétségeim támadtak a történelmi események hitelességét illetően.

Honnan lehet tudni, hogy melyik az igaz? Ezt teljesen normálisan kérdezem, nem támadó jelleggel.
Mitől hitelesebb az egyik mint a másik?

Történelem tanárom is volt hogy mondta, ne a könyvet olvassuk el mert az nem igaz, ő elmeséli, hogy volt az valójában. Ez nem is egyszer történt meg, és ott azért elég rendesen elvesztettem az érdeklődésem a múlt ismerete iránt. (De mondom, lehet mindez a természetem miatt is determinálva volt)

Lehet ez a mérnöki, tudományhoz közeli, természettudomány iránti beállítottság teszi, hogy szkeptikus vagyok sok dologgal kapcsolatban, és csak bizonyított, logikus érvelésekkel alátámasztott dologban hiszek.

Nem tőlem kérdezted ugyan, de kompetensnek érzem magam a témában, tekintve, hogy történelem szakos hallgató vagyok az eltén forrásokat, szakirodalmat kell olvasni, illetve persze a régészeti leletek is fontosak, ha vannak. A forrásokat össze kell vetni, és akkor adnak egy átfogó képet, meg kell nézni a kor írási jellegzetességeit, a történelmi eseményeket. Olvasni kell és olvasni, nagyon nagyon sokat, anélkül nem megy és persze nem szabad mindet elhinni, amit olvasol. A középiskolába sok mindent rosszul tanítanak, vagy egyáltalán nem, nem tudom miért, illetve maga a módszer rossz, nem forrás központú a tanítás, úgy pedig semmit sem ért