Nézve az idei epic hero fordításokat... Az akaratot, az elszántságot, a tehetséget, lojalitást, a hitet... Olyan érzéseket, élet energiákat, mámort szabadít fel a szurkolóban, az emberben, amit ha néhány szóba kellene sűríteni, akkor csak a Madridizmus lenne a megfelelő.
Emlékszem ahogy elkezdődött a sötét korszak, az első Perez éra hanyatlásba fordult Beckham leigazolásával, Makele és VDB elküldésével, ... Aztán jött a még sötétebb és elképzelhetetlenebb calderon éra, ahol középszerűség pusztított.
De Perez megbuktatta calderont és egy olyan útra terelte a klubot, amelyen Ramos 2014-ben, Lisszabonban, a 93. percben egy új fejezet nyitott. Igaz akkor még nem tudtuk mekkorát
Éreztük, hogy írják a srácok a történelmet, de, hogy 8 év után ötszörös BL győztesekkel lesz tele a csapat olyan emberek mellett mint Carlo vagy Pintus, az örökkévalóságba írták a nevüket. Nekem hiányzik, hogy nincs egy R9-hez fogható zseni a csapatban, de az, hogy Benzema CR másodhegedűsből Király és Vezér lett, az, hogy élmény nézni Modric játékét, Marcelo pályafutása, hogy Alaba átlépte a küszöböt és Madridista lett (és székből is csak fehéret lenget), az, hogy Valverde... ..., mind mind egy olyan életre szóló ajándék, amelyet csak Madridista élhet meg.
És igen, ez a BL győzelem még azt is előhozta bennem (bár nem volt mélyen) amit még dzsi fogalmazott meg 2018-ban: "Annyi biztos,hogy a liverpool idén sem walkingol egyedül. ... a vörösöknek nem kell szégyenkezni,mert nem egyedül szoptak,az egész világ ott térdelt velük"
És az is biztos, hogy ez a BL győzelem is ott fog ülni az összes 0-4-et mutogató meg bappézó hater lelke mélyén, napjaik és álmaik minden percében érzik a 14. fájdalmát, meg az előző 4-et... We are here, we are coming... madafaka...
De ez az idei menetelés, ez bazdmeg mindent visz.
