Pellegrini es Mourinho alatt is voltak olyan periodusok, amikor fel ora utan megnyertuk a meccseket, a masodik felidoben pedig semmi erdemleges nem tortent, rugtunk par golt es ennyi. Egy reszrol jo volt hogy konnyen behuztuk, masreszrol viszont a 90 perc helyett fel ora volt az, ami tetszett.sander írta:Szerintem meg már egy kicsit unják a félpályánál való passzolgatást.És lehet hogy inkább egy nyílt játékot játszó kétcsapatos mérkőzést néznének meg. Persze tök jó az ha minden meccsen a kedvenc csapatunk nyer de ha mindig nyerne akkor egy idő után már minek néznénk meg ha úgy is tudnánk mi lesz az eredmény. Én is személy szerint jobban szeretem azokat a meccseket amikor azon is kell izgulni hogy ne kapjunk gólt de azért rúgjunk is. Mondjuk azért nálunk annyival másabb ez a helyzet hogy mi folyamatosan nem tudjuk hozni nagyon magas színvonalon a mérkőzéseket és sokszor ki is engedünk ezért lehet az az érzésünk egy olyan meccs után hogy mint az Atma ellen hogy mennyire jó is az amikor még a félpályánál sem tudnak átjönni. Ami persze jó is csak egy idő után már nagyon unalmas lenne ezt nézni.
Neha kellenek a szoros ki-ki meccsek, amikor a 90. percben megforditjuk a meccset vagy az utolso pillanatig nyilt marad a gyoztes kilete.
Ez inkabb olyan, hogy hozzaszoksz a johoz es egy ido utan nem becsulod meg, hanem termeszetesse valik.wZoLee7 írta:szóval ha a Madrid veretlenül nyerne bajnokságot, kupár és bl-t akkor a végére már annyira unnánk, hogy nem néznénk? hát én nem unnám ha a csapat olyan játékot tolna amivel mindenkit megvernének...
Ilyen peldaul az aram. Mindenkinek van es teljesen termeszetes, amikor viszont elveszik akar csak par orara, maris nem megy a huto, TV, laptop, nem tudsz rola se tanulni, se filmet nezni, raadasul meg a futes se megy.
Vagy amikor anyuddal elkezdessz veszekedni, hogy miert olyan hust csinalt amilyet te nem szeretsz es miert nem masikat (miert kontrakkal nyerjuk meg a meccseket es nem rovid passzos jatekkal), amikor pedig nincs penzed egyikre se, barmelyiket elfogadnad (teljesen mindegy hogy, de nyerjunk).