Én inkább hálás lennék Solarinak, hogy elvállalta a jéghegy felé tartó hajó kormányzását. Hálátlan feladat. Elégedett voltam vele, mert a vártnál szebben indult a tűzoltás, de sajnos nagyon besűrűsödött a programunk, és a több sebből vértő csapatunkon ez most kifogott.SzB írta:Sajnos, ez az igazság pillanata volt. Én azért vagyok Reálos, mert lenyűgözött mindig a filozófiája, hogy ez a legjobb csapat, és hogy az embernek az életében minden meccset meg kell nyernie. És nem szégyenlem, hogy szégyenlem már a döntetleneket is. És az, hogy idén a középszer győzött a klub felett, az borzalmasan lehangoló. Hogy meccsről meccsre áltatjuk magunkat mindenféle sületlenségekkel, és tervezgetjük, hogy kiket kellene leigazolnunk... Hogy arctalanná váltunk, és egy Solari négy meccsnél többet ülhetett a padon, hogy Iscot a lelátóra ültethette, hogy egy Marcelo-t nem tudott a bozontjánál fogva visszahúzni a felszínre, inkább elengedte, és Lucas Vazqueztől és Benzemától kellett várnunk a megváltó gólokat, és egy 18 éves kisgyerektől, hogy majd megmenti a csapatot... Ugyan...
Szép filozófia, hogy minden meccset meg kell nyerni. De azért jó belátni még a koppanás előtt, hogy azért az nem fog menni, mert az ellenfél is a pályán van hasonló célokkal. Az a helyzet, hogy nagyon-nagyon szerencsések vagyunk, amiért szemtanúi lehettünk az elmúlt éveknek, legutóbb ehhez mérhetőt Puskásék szolgáltattak 60+ éve, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a pár év volt a csúcs, amit mi átélhettünk RM szurkolóként. Megértem, hogy lehangoló számodra, hogy ez véget ért. De ez így szokott lenni, ilyenkor jönnek szépen a döntetlenek, vereségek.
A következő ilyen szezonokon átívelő győzelmi sorozatunkat ne fél lábon várd meg.